Aktualitások

Alkalmazható-e a Kbt. 115. §-a uniós forrásból megvalósuló beszerzések esetén?

Feltöltve: 2017. június 26. (hétfő) 12:58

Aktuális a probléma, vajon alkalmazható-e a kisebb nyilvánosságot biztosító eljárárás, amennyiben uniós támogatásból valósul meg beszerzésünk?

A Kbt. 115. § (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e § szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerint hirdetménnyel, vagy a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályoknak megfelelően összefoglaló tájékoztatással vagy hirdetménnyel meghirdetett közbeszerzési eljárás útján. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2)-(4) és (6)-(7) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

Ezzel összefüggésben mindenképpen utalni kell az Európai Bizottság közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló 2006/C 179/01 számú értelmező közleményére.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződések odaítélése csak a megfelelő nyilvánosság biztosításával történhet, kivéve azon beszerzések esetében, amelyek rendkívül csekély gazdasági jelentőséggel bírnak. Az értelmező közlemény szerint a megfelelő mértékű nyilvánosság azt jelenti, hogy a közbeszerzéseket olyan módon kell meghirdetni, hogy az lehetővé tegye a piaci verseny előtt történő megnyitását.

1. Kérdésfelvetés:

Felmerül a kérdés, hogy a hatályos magyar Kbt-ben meghatározott építési beruházás megvalósítására irányuló nettó 300 millió forintos értékhatár mennyire minősül „csekély gazdasági jelentőséggel” bírónak.

Álláspontunk szerint semennyire. Egy nettó 299 millió forint becsült értékű építési beruházás nem tekinthető csekély gazdasági jelentőségűnek.

 

2. Kérdésfelvetés

Vajon mire utal a Kbt azon fordulata, hogy európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos?

Álláspontunk szerint az „és” kifejezés azt jelenti, hogy a feltételek konjunktívak, azaz csak azon beszerzések esetén nem alkalmazható a Kbt. 115. §-a, amelyek európai uniós alapokból (támogatásból) finanszírozottak és egyidejűleg az országhatáron átnyúló jellegűek. Azokban az esetekben, ha az adott beszerzés ugyan uniós forrásból valósul meg, azonban országhatáron nem átnyúló jellegű, vagy országhatáron átnyúló, de nem uniós forrásból finanszírozott, akkor az eljárásrend szabadon alkalmazható.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az eljárásfajta alkalmazását megelőzően az esetleges egybeszámítási kötelezettségeket fokozottan kell vizsgálni figyelemmel a Közbeszerzési Hatóság által kiadott új útmutatóra.

A fentiek alapján szakmai álláspontunk az, hogy uniós finanszírozás esetén is van lehetőség alkalmazni a Kbt. 115. §-át, megfelelő gondosság mellett.

A megfelelő gondosság azt jelenti, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket az eljárás megindítását megelőzően vizsgáljuk alkalmasság és kizáró okok vonatkozásában, illetve feljegyzést készítünk a gazdasági szereplő kiválasztásának indokairól. (az indok akár az is lehet, hogy a szomszédos településen szépen dolgozott, azonban fontos, hogy ezeket a megállapításokat dokumentáljuk) A dokumentálás azért is kiemelt fontossággal bír, mert a Kbt. is deklarálja, hogy szakmailag megbízható, a szerződés teljesítésére képes ajánlattevőket hívhatunk fel ajánlattételre, ami azt is jelenti, hogy ha nem tudunk 5 olyan gazdasági szereplőt megnevezni, aki potenciálisan képes teljesíteni a szerződést, akkor nyílt eljárást kell lefolytatnunk. Nem megoldás tehát, hogy a „sarki boltos” cége ajánlatot tesz épületgépészeti korszerűsítésre úgy, hogy habár a tevékenységi körei között szerepel az épületgépészeti szerelés, azonban fennállása során soha nem végzett ilyen jellegű tevékenységet.

Fontos megemlíteni, hogy az EUTAF és az Európai Bizottság hivatalosan még nem alakította ki álláspontját a Kbt. 115. § alkalmazásával összefüggésben, azonban sejthető, hogy fokozott audit kockázatot jelent, bizonyára ezekben az eljárásfajtákban lefolytatott eljárásokat kiemelten vizsgálja.

Javasoljuk az ajánlatkérőknek, hogy fontolják meg annak lehetőségét, hogy magasabb rezsimben folytatják le eljárásukat, de tény, hogy a jogszabály megengedő jellege nem alapozza meg azt, hogy feltétlenül a magasabb eljárásrendben folytassuk le „csekély értékű” közbeszerzési eljárásunkat.

Nyilvánvaló, hogy az eljárásba bevont felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó felelőssége az eljárásrend helyes megállapítása, azonban Ajánlatkérőt is felelősség terheli, ha a tanácsadó észrevételeit figyelmen kívül hagyja.